Hogy lehetne a világot jobbá tenni projekt ''

Megfelelési kényszer 

Bevezető....

A magyar nyelvünk egy olyan eminens ( kiváló ) nyelv, amivel félreérthetetlenül is kitudjuk fejezni magunkat. Gondolatainkat , érzelmeinket, vágyainkat a legpontosabban megtudjuk fogalmazni, úgy hogy a más is megértse. Ezért nem világos nekem, hogy miért hívjuk megfelelési kényszernek azt, ami csak a fejlődésünket szolgálja ?

Teljesen félre siklott ez a pszichológiai magyarázat , tanítás.

Ezen diskuráltunk a párommal is minap , hisz mindketten valóság kereséssel foglalkozunk, részben....,, Hogy lehetne a világot jobbá tenni projekt ''

A mai napig ebben a világban a tudat olyan hatalmas fejlődésen ment át, hogy érdemes kicsit a pszichológiai iskolában levő oktatásokat is figyelembe venni.

Ezek a tananyagok vagy 100 évesek ha nem több. Ott nincs fejlődés , régi berögzött dogmák , hiedelmek miért nem működnek jól az emberi ill. párkapcsolatok. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a tankönyveket és a tananyagokat is erre a mai kor szintjére kellene fejleszteni es ezt tanítani.

Egyre több pszichológus van, mert valójában lássák hogy valami nincs rendben...de régi berögzött pszichológiat tanulta meg.

Tapasztalata nincsen, ezért rálátása sincs arra, amivel az emberek megkeresnek egy pszichológust. Ennek oka ként járhat egy pár vagy illető évekig is pszichológushoz , de nincs eredménye. Nem változik semmi , mert sajnos a szakember lemaradt, mert nem tanult a világ tudati fejlődési szintjéről.

Ezért emeltem ki a megfelelési kényszert, ami egyik téves tanításuk.

Ha pl. egy párkapcsolatot vizsgálunk.

Mit jelent a megfelelési kényszer ? Megfelelni a másiknak úgy, hogy közben nem is akarjuk , de a másik elvárja vagy mi magunk akarunk megfelelni az párunk nyomására  ... mert elvárja a partner ill. elvárják tőlünk mások hogy azt tegyük amit Ők elvárnak tőlünk .

Miközben ez működhetne úgy is ...ha elmondja mi az igénye és én is elmondom a saját igényeim , attól én nem leszek kényszerítve ahhoz, hogy az igényeihez alkalmazkodjak a másiknak, de ő sem lesz kényszerítve az én igényeimre.

Eldönthetem akarom e vagy sem és inkább külön vállok. De a másik is eldöntheti akarja e vagy sem.

De van lehetőség a változtatásra is, ha mindketten akarjuk azt, hogy egymásnak megadjuk azt amit a másik igényel.  Ha szeretet van akkor ez alap, hogy azt tesszük amit a másik is szeretne, mert így boldogabb, elégedettebb lesz tőle, ezt pedig ha kölcsönösen megtesszük egymásért nem kényszerítve, hanem a saját döntésünk által meghozott változással, Akkor jöhet el az a harmónikus párkapcsolat ami mindkettőjük számára kielégítő. 

Ez a jó párkapcsolatnak a titka. 

Ez igények és a vágyak elfogadása és megadása a másik felé, szerintem egyéni döntés mindenki részéről, mert elzárkózhattok vagy véget vethettek a kapcsolatnak . 

Bár lehet a körülmények nem teszik lehetővé ( vannak gyerekek , nincs hova , nincs megtakarítás stb.. ezer oka lehet )

Ezek a kényszerítő hatások, ha te azért állsz bele a másikhoz való megfelelésbe, mert nem érzed, hogy van más lehetőséged is... de mind ezen dolgozhatunk , javíthatunk....közösen .

Mert Soha sem késő.

De kérdezd meg magadtól először is, ha már idáig eljutottál, hogy felismerted a problémát, az jó ! Nem lenne jobb, ha ketten dolgoznátok rajta és fejlődnétek meg azt, hogy minnél jobban összehangoltabbak legyetek és harmónikusabb legyen a kapcsolatotok , főleg ha van gyermek is.

Amikor összekötöttétek az életeteket szép volt , jó volt !

Mi változott ?

Mindenki változik folyamatosan , olyan nincs aki nem változna . Életkor, biológia, szellemiség, gondolkodás, tapasztalásokon megyünk keresztűl bármennyire is tagadjuk.

A tudat így fejlődik ezzel együtt a viselkedésünk is. Senki nem marad olyan, mint mikor 20 éves volt. Nos a változásban az a szép ha elégedettek vagyunk magunkkal és a másikkal. Egy párkapcsolati válságon érdemes dolgozni, de mindkettő embernek. Mert

A gyereknek egy életre szóló tanítás lenne ha látná, hogy a szülei nem hagyják el hanem próbálják megoldani a szülői ( közös családi ) és a magánéletüket.

A mai fiatal generaciótól kb. 15- évestől - 50 - ig ) is mind ezeken a feldolgozatlan traumákon mentek végig gyermekkorukban. A szüleik elváltak , de elötte rengeteg konfliktus , vita, veszekedés , féltékenység stb... volt jelen az életükben.

A gyermek a feszültségen kivül más érzelmekkel nem találkozott, így szeretethiányosak lettek felnött korukra ... Mivel a szeretetet nem tanulhatták meg kifejezni, ( mert nem kaptak ) így a felnött korukra olyan felnötté váltak, akik nem tudják megfogalmazni sem mit jelent nekik a szeretet , hiszen nem kapták meg soha .

Így ismerkednek , párt keresnek akitől azt a szeretetet , szülői gondoskodást igénylik majd, amit nem kaphattak meg...

Ezzel együtt jön a birtoklási vágy, a kontrollálás, (  félelem az elvesztéstől )  ha pedig a másiknak ez nem esik jól már ott van az érzelmi válság is.

Ami a kapcsolatot teljesen szétbomlasztja, mert a másik menekülni kényszerül ebből a kapcsolatból.

Ezért cipelik a traumáikat és mindenki a saját tükörképét kapja meg a párja képében.

Mert a sérült traumás ember ugyan úgy sérült embert vonz magához.

Persze vannak kivételek de csak egyik legyen sérült az is már párkapcsolati válságba csöppenhet.

Két egészséges érzelmi-világú ember megtudja fejlődni a kapcsolati válságait és hullám völgyeit.

Ők azok akik akár 40 év után is ugyan úgy mint a kezdetén szerelmesek egymásba , és hűségesek egymáshoz. Minden pillanatban örülnek egymásnak. Mert értékelik egymást és ott a tisztelet a bizalom a másik felé.

Remélem tudod hasznosítani majd ezeket az írásaimat az életedben is . 

Köszönöm hogy itt voltál és olvastál , irj kommentet, oszd meg a véleményedet velem vagy másokkal..

Írd meg milyen téma érdekelhet egy kapcsolati válságban. Beszélgessünk róla...

Iratkozz fel  a blogra, hogy értesülj a további bejegyzésekről.

Hamarosan folytatom...