Minden más lett...
Minden más lett...
Minden más lett, mióta nem vagy itten,
Arcomon könnyek peregnek csendben.
A nappalok is fáradt szürkének tűnnek,
Csak az álmok s vágyak nem szűnnek.
Miért jobb, ha megfutamodsz mindig,
Búsan nézek körbe, csend hatol szívig.
Szinte fáj a némaság, egyedül vagyok,
S…