Fájó emlék   Nézem a kéklő tengert, ami beburkolózott a szürkeségbegyönyörű, de én mégis boldogtalan vagyok,.S a szemem eltévedt közben a messzeségbe, csak a felette álló csillag ragyog. Gondolsz e reám, te is, milyen szép volt érzel e hálát?Mikor együtt éltük át a borzalmakat, s együtt éltük meg…

  Fájó emlék   Hogy mennyire szerettelek, Nem tudom leírni neked! Életet adtál a szívemnek, Szerettem a szép lelkedet!   Tőled annyit kértem én, Mikor ott voltál a halál küszöbén, Ne feledkezz meg rólam... Nélküled, nehogy utamat rójam!   A könnycsepp mi legördül arcomon, Lelkem már…