Álom? Valóság?

Van, ki elrabolta a lelkemet,

Van, de talán nem is szeret.

Van, hogy néha rá gondolok,

Hogy fáj a képzelet! Tudod?

Van, mikor elkap a félelem,

Ki tudja mi ez? Ez érzelem?

Úgy bele landolt a szívembe,

Hogy a lelkem észre se vette!

Van, hogy a valóság képzelet,

S nem érzem, fogod kezemet.

Nincs benned semmi érzelem,

Szívem, boldog lenni képtelen.

Van, úgy néha csak rád vágyom,

Úgy érzem, biztosan csak álom.

Soha nem vagy itt, velem legyél,

Néha kis időre, boldoggá tegyél.

Álom? Valóság? Képzelet? Nem tudom,

Ezt a játékot, megállítani sem tudom!

Csak jön s megkínoz, mert hiányzol,

Érzem, el kell tűnnöd az álmaimból!

Nem akarok tovább képzelődni,

A valót akarom enyémnek tudni!

Nem akarom hogy álmomban létezz,

Nem kell hogy fájó szívem mérgezd!

Budapest. 2021. 08. 23.

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva !