Sarjadó élet
Sarjadó élet
Még hólepte minden, de sarjad,
Immár hóvirág szára is duzzad.
Véget ér a tél, s az erdő mesél,
Bújik a hóvirág s fákon a levél.
Hó is lassan olvad vízzé válik,
Megitatja erdőt, ha szomjazik.
A telet felváltja a sarjadó élet,
Felbukkanó nap, néha tüntet.
Érezni olykor cirógató fényét,
S melegíti az erdő legmélyét.
Ébredezik apró rügy a fákon,
A nap is óvja meg ne fázzon.
Újra születik minden ami van,
S erdő fürdik kicsit a napban.
Az életet adó tavaszi napfény,
Oly a világnak mint a mellény.
A rohanó világ is megáll picit,
Lássa sarjadó élet szépségeit.
Mert amikor felébred az erdő,
Megtelik madárral s csicsergő.
Mi adhat örömet az embernek,
Boldog lenni a sarjadó életnek.
Mikor nyílnak a csodás virágok,
Tavaszi erdő illat mit beszívtok.
Budapest. 2022. 01. 22.
Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva !