Csak egy mosoly

Minap miután felébredtem elég borús hangulatom volt.

Reggel indulnom kell és éjjel valamikor hajnalba fogok végezni. Itt fáj ott fáj , szoval a napi nyig nyög. Kávé, cigi , fürdés aztán irány a vonatra .

Komor , álmos emberek állnak a peronon, vonaton üres semmitmondó tekintetü emberek bámulnak ki a semmibe...

Kibámultam az ablakon, szürkület van még.

A táj gyönyörű így is . Látni ahogy újjá élednek a bokrok, a fák rügyeznek, a fű szinte látszik ahogy nő. A távolban a hegyek s az erdő, szép látvány.. A fák ahogy lélegeznek, látni a párát ahogyan felfele száll...

Közben a fejhallgatomból duruzsol a zene.

Próbálok kicsit lazítani, de nem megy. Arra gondolok, ma is fájdalom lesz a porondon, a munkám így kín szenvedés.

Pedig menni kell... Muszáj ! Alig várom leteljen....és még oda sem értem...

Ránézek az elöttem ülő hölgyre. Mélyen elgondolkodva néz ki az ablakon. Vajon azt látja amit én ? Gyönyörű a táj. De a szemei szomorúak, s nem hinném a tájat látja...talán valami aggasztja vagy gondja van... Hát az mindenkinek van...

S eszembe jutott, régen, mikor fiatal voltam az emberek beszélgettek egymással, utazáskor, vonaton vagy boltban, hivatalokban, séta közben, piacon.,.

Egy egy ilyen ismeretség során szép élményekkel tértünk haza. Életre szóló barátságok kötettek vagy volt ki élete pàrját találta így meg. Az emberek tudtak egymással kommunikálni.

Szóval zajlott az élet és vidáman , az emberek tudtak egymásra mosolyogogni. S idegenek is ráköszöntek egymásra ha felszálltak a vonatra, buszra , ha beléptek valahova....

Most mindenki el van foglalva az ügyesbajos dolgaival. Valaki nyomkodja a mobilját, vagy laptopját...

Ha sokan utaznak türelmetlenek nem toleránsak egymással. Lökdösik egymást...

Néha felcsattanik egy egy hangos durva szó..

Nem lát a szemétől?

Mit képzel..

Hallkabban legyenek...stb...

Bizalmatlanok, nem beszélgetnek, nem barátkoznak. Nem biznak egymásban.

De bezzeg a facebookon bárkivel ismerkednek, puszi barátok és online kapcsolatokat épitenek ...

Két hetes beszélgetés után igazi barátok , netán már kiirják kapcsolatban vannak... S nem is látták, nem hallották egymást s mégis elég sokszor olvasgatom , csalódott , mert nem gondolta volna hogy a másik olyan... Mert bizalmába fogadta és elárulta...

Úristen !?

Milyen is ???

Elárulta !??

Mi van ??!!

Hisz egy percig nem találkoztak nem is látták egymást soha !!

Elgondolkodtam....

Bizunk és hiszünk abban, akit soha nem lattunk... csak irtunk a posztok alatt vagy messengeren s akivel nap mint nap együtt utazunk , egy helyen dolgozunk stb... azokban nem bízunk annyira se, hogy megkérdezzük hogy van , és nem kezdeményezünk beszélgetést , hogy megismerjük .

Talán barátság lesz belőle vagy tán szerelem ?

Vagy csak legyen egy ismerős akit nap mint nap meglátunk , örömmel beszélgetjük el azt az időt amig az ut tart vagy egy hivatalban mig közösen várakozunk ... Naponta együtt utazunk, látjuk és ismerjük az arcát, alakját s tán ahogy viselkedik , elárul sok mindent hogy milyen az az ember.

Nos én bennem végig szaladtak ezek a gondolatok, és feleszméltem, hogy az illető hölgy is néz engem .

Gondolataimba merülve rajta felejtettem a szemem...

Kicsit zavarba jöttem és ő erre elmosolyodott . Vissza mosolyogtam, és olyan egyszerre szólaltunk meg , hogy lám itt a tavasz és jön a jó idő .

De tényleg... Erre felnevettünk.

Egész a végállomásig beszélgettünk.

Azóta ha találkozunk ott folytatjuk ahol abba maradt.

No de a napom csodaszép lett. Amit hálásan köszönök , kinek is ?

A nevét sem tudom , de jó érzés tölt el ha találkozunk !

Közben beértem dolgozni és azzal a mosollyal végig tudtam dolgozni a napot.

Megszünt a kínzó fájdalmam.

Hoppácska !

Értitek ezt ?

Csak egy mosoly volt ...

De azzal kezdődött egy kapcsolat . Lehet nem fogunk máshol találkozni csak utazásaink során a munkába menet, de jó hogy ha van egy ismerős kivel eltellik jól az az idő amig beér az ember dolgozni. Az igazság az, ha az embert negatív hatások érik reggel , az meghatározza a napját. Általában. Mennyivel jobb lenne az élet, ha jól jónnénk ki egymással!

Ez pedig annyira könnyű lenne, hisz nincs anyagi vonzata , nem kerül semmibe, ingyen van !

Semmi más...

Csak egy mosoly ...

Just a smile

After I woke up the other day, I was in a rather gloomy mood.
I have to leave in the morning and I will finish sometime at night.
It hurts here, it hurts there, the daily moans and groans.
Coffee, cigarettes, bath, then head to the train.
Gloomy, sleepy people stand on the platform, on the train, people with blank, expressionless eyes stare into nothingness...
I stared out the window, it's still dusk.
The landscape is still beautiful. To see how the bushes come back to life, the trees bud, the grass can almost be seen growing.
In the distance, the mountains and the forest are a beautiful sight... The trees breathe, you can see the mist rising up...
Meanwhile, music is blaring from my headphones.
I try to relax a little, but it doesn't work.
I think that there will be pain on the stage today too, my work is such a pain and suffering. You have to go... You have to!
I can't wait for it to be over...and I'm not even there yet...
I look at the lady sitting in front of me.
He looks out the window in deep thought.
Do you see what I see?
The landscape is beautiful.
But his eyes are sad, and I don't think he can see the landscape... maybe he's worried about something...
Well, everyone has it...
And I remembered, long ago, when I was young, people talked to each other, when traveling, on the train or in a shop, in offices, while walking, in the market.,.
During one such acquaintance, we returned home with nice experiences.
Lifelong friendships were made or someone found their life partner this way. People could communicate with each other.
So life went on and happily, people could smile at each other. And even strangers greeted each other when they got on the train or bus, when they entered somewhere...
Now everyone is busy with their neat things.
Someone is pressing their cell phone or laptop... When many people travel, they are impatient and not tolerant of each other. They push each other... Sometimes a loud rude word comes out..
Can't you see from your eyes?
What do you imagine..
Be quieter...etc...
They are distrustful, they don't talk, they don't make friends. They don't trust each other.
But they meet almost anyone on Facebook, kiss friends and build online relationships...
After two weeks of talking, they are real friends, they are already in a relationship online...
And they didn't even see or hear each other, and yet I read it quite often, disappointed, because he didn't think the other was like that...
Because he trusted her and betrayed her...
My God!?
What is it like??? Betrayed !?? What ??!!
After all, they never met or even saw each other for a minute!!
I thought...
We trust and believe in someone we've never met... we only write under posts or on messenger and with whom we travel every day, work in the same place, etc... we don't trust them so much as to ask how they are, and we don't initiate a conversation. to get to know
Maybe it will become friendship or maybe love? Or just have an acquaintance whom we see every day, we happily talk for the time it takes on the road or while we wait together in an office...
We travel together every day, we see and know his face, his figure, and the way he behaves tells a lot about what a person is like.
Well, these thoughts ran through me, and I realized that the lady in question was also looking at me. Lost in my thoughts, I lost sight of him...
I was a little embarrassed and he smiled at that.
I smiled back and we said at the same time that spring is here and good weather is coming.
But really... We laughed at that.
We talked all the way to the terminal.
Since then, whenever we meet, we continue where we left off.
Well, my day turned out to be wonderful.
What I gratefully thank, to whom? I don't even know his name, but it gives me a good feeling when we meet!
In the meantime, I got to work and was able to work all day with that smile. My excruciating pain is gone. Whoops!
Do you understand this?
It was just a smile...
But that started a relationship.
Maybe we won't meet anywhere else, except during our travels on the way to work, but it's good to have an acquaintance with whom the time until you get to work passes well.
The truth is, if a person is affected by negative influences in the morning, it determines his day. In general.
How much better life would be if we got along!
And that would be so easy, because it has no financial implications, it doesn't cost anything, it's free!
No other...

Just a smile...