Álom tündér

Láttam egy tündért álmomban,

Békésen feküdt a páfrányban.

Elfáradt a föld s világ gondjain,

Pihen, álmodik az erdő lomjain.

Láttál e fáradt tündért, jóember?

Akit nem kényszerít a jogrendszer?

Ki csupán a szeretetével gyógyít,

S nem vár, nem kér érte semmit!

E világban a tündérek is elfáradnak,

Néha a sok jó tettben is elakadnak.

Mert az ember már semmiben se hisz,

Igaz van olyan is, aki nagyon is komisz.

A világ mára a tündéreknek is rejtelem,

Próbálkozik de megfejteni is képtelen.

Ma nehéz az ember szívéhez érni,

Mit falakkal körbe vett ne keljen félni.

Néha jön egy tündér szeretetet szórni,

És a rosszat a világból próbája ki lopni.

Aztán ő is meg pihen ha fáradt lesz,

Bár a világ nem érzi hogy ő mit tesz.

Budapest. 2022. 01. 02.

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva !