A világ két arca

Mosoly és könnyek a világ két arca,

Boldogság és bánat az ember harca.

Miközben van hol boldogság az élet,

Másik felén a félelem rakott fészket.

Félelem és éhség, betegség s bánat,

A világ szép arca, az így csak látszat.

Hiszen ma ebben a világban is élnek,

Milliók éhezve, árván s csak remélnek.

Kérdem , hol van itt egy csepp igazság?

Miért, és hogy van ez, ha van kiváltság?

Miért van az, miközben vannak jólétek,

S máshol az éhezőn, betegen átlépnek.

Hol van a becsület, a törődés a földön?

Hiába a sok ima, hogy az ínség szűnjön!

Annak kinek nagy szíve van az szegény,

Itt az segítene, ahol tömött az erszény.

Sajnos, mai világban, már jég az ember,

Akinek pénze van, s vagyona az sóher!

Kevés az, kinek van szíve, ez nem elég,

Hogy változtasson, világ két arcán rég.

Emberiség szégyene, de tehetne érte,

Lenne már jólét s béke a földön végre.

Mert e világnak a két arca, nagyon fáj,

Öröm s boldogság az embereknek jár!

Budapest. 2021. 10. 28.

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva !