Ha valami fáj...

Csendben s szótlan eltűnök.

Ne hallja senki, ha felnyögök .

Lelkem már nem talál haza,

Szívem tövissel van telerakva.

A kín, ami áthatol a testemen,

Nem fáj az többé, nem érzem.

Míg pofonok égetik arcomat,

Lelkemmel vívom én harcomat.

Tudd ha valami fáj, nem sírok,

De majd te fogsz, azon a síron.

Nem kell már az, hogy itt legyél,

Hiszen feledhetetlen, amit tettél.

Többé nem akarom hogy ölelj,

Kívánom hogy nyugalomra lelj.

Nem búcsúzom, de fáj nagyon,

Hogy gonosz lettél, egy napon.

Mond, valaha szerettél e engem?

Nem érezted azt, vérzik a lelkem?

Nem mutattam azt, szívem sem kiált,

Csendesen sírt a lelkem, ha valami fájt.

Budapest. 2021. 05. 08.

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva!