Végtelen utazás

Hosszú nappalok s vártam az éjt,

Ki visz a fellegbe, s hozza a fényt.

Elszálltak a napok, csodás éjszakák,

Többé már nem csókol újra a szád.

Egy végtelen hosszú utazás,

Oda, hol nincsen semmi más.

Nincs szó, nincsenek szívek,

Nincs eső, ott nincsen hideg.

Elutaztál mily messze csak lehet,

Romba döntöttél egy érző szívet.

De utazás ez az élet is, tudd meg,

Ami a halálnál sokkal keményebb.

Tudod, egyszer ez majd véget ér,

De tudd egy életet senki nem kér.

Élet ajándék, tudni kell megélni,

Átélni és nem szabad tőle félni.

Végtelen utazás, miben a lelked,

Sokszor meghal és újra felébred.

Utazunk egy ismeretlen világba,

Rajtad áll, legyen szíved kitárva.

Nem kell hogy vezess, vezessenek,

Elég, ha csak melletted lépkednek.

Életet megélni ezerféle képen lehet,

Hozzád csapodnak s majd felejtenek.

Emberek jönnek, mennek életedben,

De te dönthetsz kimarad a szívedben.

Senki se élhet vagy halhat helyetted,

Csak te érzed utazásodban az életed.

Lehetsz boldog, szomorú s kegyetlen,

De a te életed, magadnak az egyetlen.

Átérezni s örülni a jónak és a szépnek,

Hidd el, végtelen utazás az egész élet.

Budapest 2021. 02. 26.

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva .