Vágyak , álmok amik elhagytak !

Többé már nem dalol a lelkem,

Eltűnt már a fekete fellegekben.

Bosszú angyala törte meg testem,

A fájdalomba szakadt bele szívem.

Vágyaim meghaltak a lelkemmel,

Álmaim is elhagytak a reggellel.

Keserűség és bánat nyomasztja,

S összetört szívemet bomlasztja.

Olykor keserűen nézek a világra,

Csodálom azt, ki ezt mind kiállja.

Néha megtörve állok előtted ég,

Tán jobb lenne ha én nem élnék.

Vágyak, álmok, amik elhagytak,

Nincsenek célok sem, meghaltak.

Minden minek örülni tudtam rég,

Elvette tőlem a cudar szürke ég.

Hiába már nem szól a hegedűm,

Járom utam, cél nélkül, egyedül.

Lelkem dalolt, de már nem zenél,

Útra kész vagyok uram,elmennék.

Vágyaim, álmaim hova lettetek?

Nincs erőm, fiatal sem lehetek!

Eljárt az idő, már nincs tovább,

Egyre erősebben jön a honvágy.

Ezen a földön senki nincs már,

Aki ajtót nyit nekem s haza vár.

Hogy vagy? Kérdi s lelkem száll,

Átölel és azt mondja hiányoztál.

Budapest. 2021. 02. 05.

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva.