Egy őszi napon...

Egy őszi napon elhagytál engem,

Összetört szívem sikolt a lelkem.

Nem kellek én már többé neked,

Elhagytad most már földi életed.

Hosszú éjszakák, fagyos reggelek,

Nincs ki nyugtassa a bús lelkemet.

Hogyan történt ez, én sem tudom,

Fagyos lett már minden hajnalom.

Bár a múltat semmissé tehetném,

Kérhetném ezt, újra megtenném.

Igaz nem bánok már semmit sem,

Csak istent kérem, hogy segítsen.

Tudjam lelkemből kiűzni a múltat,

Sok bánat, mennyi könny hullhat.

Túl sok a rossz mi történt velem,

Ebben az elmúlt s leélt éveimben.

Úgy feledném a rosszat ha tudnám,

Hiába de nem jössz vissza hozzám.

Elmentél örökre becsukódott a kapu,

Nem maradt más utánad csak hamu.

Budapest. 2020. 09. 18.

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva!

Köszönöm a versemre szánt idődet!