Emlékek ?

Mily csodás lenne itt egy séta,

Gyönyörű amit álmodok néha...

A fa alatt ébredek és felállok,

S a szárnyaimmal szárnyalok.

De aztán szárnyaim levetem,

Az ébredező fényt követem.

Érzem, ahol ér a fény, melegít,

A nap sugara teljesen felhevít.

Boldogan ugrándozok a fényben,

Mely betölti szeretettel a szívem.

A gyönyörű fa árnyat is nyújt,

És a szívemben szeretet gyúlt.

Oly szép ez a táj, mint egy mesebeli álom,

Nem is akarnék felébredni, egész nyáron.

Aztán saját ágyikómban ébredek...

Gyönyörű álom volt e, vagy emlékek?

Budapest. 2022. 01. 17.

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva !