Megállt az idő

Megállt az idő mikor először csókoltál,
Megszűnt körülöttünk  az egész világ.
Édes csók miben teljesen elvesztünk,
Ó pedig csak akkor kezdődött életünk.

Nem is gondoltunk igazán semmire,
Hogy egymásba szeretünk ennyire.
Az a nap amikor megláttuk egymást,
Feloldott mi bennünk minden gátlást.

Megállt az idő mi szédültünk benne,
Mint ki beivott most kótyagos lenne.
Megrészegedve álltunk szerelmesen,
Csak néztük egymást szemérmesen.

S heves érzelmekkel egymásnak esve,
Próbáltuk egymást eljuttatni mennybe.
A szerelem fokán megállt az idő talán,
Tudtuk most már boldogság vár aztán.

Kicsit zötyögve indulnak ezek a napok,
Egymástól távol, de kötődünk nagyon.
Néha érezzük sokszor, megállt az idő,
S tudjuk jól, hogy közös lesz ez a jövő.

Szikrázó fények, mindig hiányzó lélek,
S elmondom néked, hogy mitől félek.
Hűséget ígérve, gyorsan telik az idő,
Tudjuk mi már nemsokára az is eljő

Budapest. 2021. 10. 12.

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva!