2020. jan 09.

Nem bízol...

írta: Csillag M . Gyöngyi
Nem bízol...

embizoljookep.jpg

Nem bízol...

 

Amikor épp darabokra hullik a szíved,

És belehalsz a fájdalmadba úgy érzed.

De arra vágysz hogy tűnjön el nyomban,

Lüktetőn élesen fáj, a szíveddel dobban.

 

Szorító, szinte megsemmisítő érzéssel,

Rád tőr és nincs más hátra, van bőgés!

Nem segít semmi, hiába minden könny,

Jön a fájdalom, hogy végleg legyőzzön!

 

Akkor te átöleled a fájdalmadat, őrzöd,

De össze roppansz a súlya alatt, érzed.

Áldozattá váltál, a szíved már széthullt,

Becsaptak tégedet, elhagytak gonoszul!

 

Próbálsz nem gondolni rá, de veled van,

Este mikor lefekszel, forgolódsz álmatlan.

Kisért és belül emészt, magadban őrlődsz,

Tudod ha nem enged el az érzés, összetörsz!

 

Azt hitted, ennél sokkal keményebb leszel,

De nem tudsz küszködni hulló könnyeiddel!

Aztán hogy idő megy, a könnyeid elapadnak,

De a fájdalmaid, azok még is szét szakítanak!

 

Padlót fogtál valld be magadnak, nem hitted,

Nem gondoltad volna, csak álmaidat kergetted!

A lét fájdalom, miért van nagy ára az életnek?

Mért fáj a csalóka szerelem, gyötrőn kérdezed?

 

Naiv voltál, szerettél, csakis benne... megbíztál,

Most pedig hogy elhagyott, hirtelen meghaltál!

Igen meghaltál kicsit, nem tudsz tovább lépni,

Nem hagy a lelked és a fájdalmas szíved élni!

 

Kialvatlan szemekkel mész a napi dolgaid után,

Megnéznek az emberek, amerre jársz néha bután.

Siralmas életed fájón titkolnád, nem rejtheted el,

De nem akarsz érintkezni, beszélni emberekkel!

 

Csalódtál nagyot, a szívedből vérzel, elhagytak,

Lélekben megfagytál, érzéseid is lassan kihalnak.

Nem bízol már senkiben, senkit se akarsz többé,

Nem tudsz már szeretni, szívedben sírsz befelé!

 

Nem csitul az érzés, fájdalmas sóhajjal élsz,

Jéggé fagyott szíved dobban, lelkeddel kérsz!

Erőt hogy kibírd a nagy terhed, mert cipeled,

Kéred, hogy tudd elengedni a fájó szerelmet.

 

Gondolkodsz, miért van ez így és mit vétettél?

Nem érdemled, hogy szeressenek és szeressél?

Csak fekszel éjjel az ágyban, rabul ejt a bánat,

Vajon lesz e férfi a földön, aki teljesítse vágyad?

 

Budapest. 2020. 01. 05.

 

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva!

Köszönöm az idődet , ha olvastad a verseimet!

Szólj hozzá

ÉLET Nem bízol... SZERELMES VERSEK SZOMORÚ VERSEK