Látsz, de vak vagy...

Nem születtél vaknak,

De szemeid nem látnak!

Nem látod meg a dolgod,

Ami e világra téged hozott!

Segíteni emberen ha éhes,

Szótlan elmenni az vétkes!

Ember attól ember ha érez,

Nem a gyűlölettel mérgez !

Fásult embereket látok csak,

Kik nem vakok de nem látnak!

Elmennek némán gondjaikkal,

Nem törődnek már másokkal!

Nincsen a földön semmi jóság,

Belerúgni másokba vagányság,

De van bizony a másik oldalon,

Hisz lopnak és ölnek gonoszon

Ki lát szemeivel igazán az tudja,

Hogy a jó, a rosszat megbosszulja,

Majd mindenki megfizet egyszer,

Nem kétséges milyen a rendszer!

Az életet nagy kanállal eszed,

Inkább homokba dugod a fejed,

Azt hiszed már ha nem látnak,

Nem lesz rád szüksége a világnak!

Látsz, de vak vagy nem látod a rosszat,

Amivel az emberek naponta harcolnak.

Kiveszett minden érzés az emberekből,

Eltűnt a jóság is már régen a szívekből!

Hát láss ember és érezz, lehet fájdalom,

Ember vagy, legyen szívedben irgalom.

Fogd meg annak kezét ki feléd nyújtja,

Légy a földön az, ki embert összefogja!

Budapest. 2019 . 12. 26.

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva!

Köszönöm az idődet ha olvastad a verseimet!