Mikor a szavak....   Mikor a szavak feleslegesek, Oda mit érzünk nem kellenek. Ahogy csókolsz, ahogy ölelsz, Jólesik ha mindig rám figyelsz!   Te vagy ki tűzet szít szívemben, Érted ég és dobban a testemben. Csak téged akarlak senki mást, Szeressük s becsüljük egymást.   Budapest.…

  Párbeszéd egy íróval... Riporter a vendégem ...     Az írók lehet kicsit furcsa embereknek tűnnek,   de most feltárjuk mi is az igazság ...   - Csillag M. Gyöngyi, szép művészi neved van!- kezdte a riporter...- Hogy is mondjam, ez az igazi nevem! - nevettem el magam...- Hol születtél…

  Vajon hiányzom e...   Vajon gondolsz e rám néha, Mikor véget ér ott a munka. Oly messzire szakadtunk el, Magányunkban minden éjjel.   Vajon hiányzom e én is neked, Hiszen oly ritkán vagyok veled. Más ország, népek, és idegen, Egyre szenvedünk mindketten.   Sokszor képzelem…

  A posvány   Mélyről fáj a lelkem, S vigaszt sem leltem. Mi mocsok fojtogat, Az életem súlya alatt.   Olyan mint a posvány, Az élet már ocsmány. Ma gyűlölet s irigység, Ez nálunk a betegség.   Mert betegség, és lelki, Mást ne mondjon senki. Félelem az ami okozza, Fájdalom meg…

  Nem félek !   Jöhet sötét és félelmetes vihar, Nem félek! Mind engem akar? Nem adom meg nektek! soha, Hiába az élet, néha mostoha!   Tudom erős leszek és bátor, S hiszem, nem félek a mától. Lehet hogy gyengének néztek, Komám ezt nagyon benézted!   Mennél jobban szorul a hurok, Vallom…

  Engedj el kérlek !   Éreztem hogy nem illünk össze, De elvakított a szerelem ködje. Ahogyan jött, s úgy el is libbent, Az igazság felébresztett minket.   Hónapokon át csak öltük egymást, S veszekedtünk folyton folyvást. Se veled se nélküled, dönteni nehéz, Ha szóba hozom a dolgot akkor…