Mikor a szavak....
Mikor a szavak feleslegesek,
Oda mit érzünk nem kellenek.
Ahogy csókolsz, ahogy ölelsz,
Jólesik ha mindig rám figyelsz!
Te vagy ki tűzet szít szívemben,
Érted ég és dobban a testemben.
Csak téged akarlak senki mást,
Szeressük s becsüljük egymást.
Budapest.…
Párbeszéd egy íróval...
Riporter a vendégem ...
Az írók lehet kicsit furcsa embereknek tűnnek,
de most feltárjuk mi is az igazság ...
- Csillag M. Gyöngyi, szép művészi neved van!- kezdte a riporter...- Hogy is mondjam, ez az igazi nevem! - nevettem el magam...- Hol születtél…
Vajon hiányzom e...
Vajon gondolsz e rám néha,
Mikor véget ér ott a munka.
Oly messzire szakadtunk el,
Magányunkban minden éjjel.
Vajon hiányzom e én is neked,
Hiszen oly ritkán vagyok veled.
Más ország, népek, és idegen,
Egyre szenvedünk mindketten.
Sokszor képzelem…
A posvány
Mélyről fáj a lelkem,
S vigaszt sem leltem.
Mi mocsok fojtogat,
Az életem súlya alatt.
Olyan mint a posvány,
Az élet már ocsmány.
Ma gyűlölet s irigység,
Ez nálunk a betegség.
Mert betegség, és lelki,
Mást ne mondjon senki.
Félelem az ami okozza,
Fájdalom meg…
Nem félek !
Jöhet sötét és félelmetes vihar,
Nem félek! Mind engem akar?
Nem adom meg nektek! soha,
Hiába az élet, néha mostoha!
Tudom erős leszek és bátor,
S hiszem, nem félek a mától.
Lehet hogy gyengének néztek,
Komám ezt nagyon benézted!
Mennél jobban szorul a hurok,
Vallom…
Engedj el kérlek !
Éreztem hogy nem illünk össze,
De elvakított a szerelem ködje.
Ahogyan jött, s úgy el is libbent,
Az igazság felébresztett minket.
Hónapokon át csak öltük egymást,
S veszekedtünk folyton folyvást.
Se veled se nélküled, dönteni nehéz,
Ha szóba hozom a dolgot akkor…