Párbeszéd egy íróval...
Riporter a vendégem ...
Párbeszéd egy íróval...
Riporter a vendégem ...
Az írók lehet kicsit furcsa embereknek tűnnek,
de most feltárjuk mi is az igazság ...
- Csillag M. Gyöngyi, szép művészi neved van!- kezdte a riporter...- Akkor még nem igen gondolkodtam rajta. Szerettem olvasni, de az anyám soha nem engedte, dühös volt érte!
- Hogy is mondjam, ez az igazi nevem! - nevettem el magam...
- Hol születtél és mikor ha nem titok?
- Újpesten, 67 nyarán, egy pár évig Alföldön nevelkedtem a mamáéknál, aztán Zalában,
apám újra nősült, így levittek magukhoz. De legyen ennyi elég. Oké?
- Rendben ! Te mindennap írsz?
- Igen mindennap, ha időm engedi!
- Mióta írsz?
- 10 éves korom óta.
- Akkor is mindennap írtál?
- Nem, nem írtam mindennap. Amikor volt ihlet.
- Kiskorodban író akartál lenni?
Titokban ezért rengeteget olvastam, ami tiltott még jobban kell...hmm… inkább faltam a könyveket. Tanóra alatt,
vagy a tanuláskor a füzet alatt volt mindig. Vagy éjjel a wc- ben … vagy a takaró alatt zseblámpánál olvastam …
De mindig lebuktam. Aztán jött az, amikor leírtam az érzéseimet. Akkor vettem észre, hogy milyen könnyen tudok
verseket írni. Így az olvasás mellett az írás is nagy hobbim lett. De soha nem mutattam senkinek meg a verseimet.
Egy két cetlit megtalált a nevelőanyám, de nem csinált belőle semmit, értelmetlen dolognak tartotta az írásaimat.
- Most mennyi versed lehet kb?
- Őszintén szólva nagyon sok van még így is … de a gyerekkoromról egy sem maradt meg.
Igaz 16 évesen elköltöztem hazulról és 19 évesen már férjhez mentem, de ott is csak
éjjel titokban írogattam, aztán a 2 fiam megszületett, így még kevesebb idő jutott rá ...
ott volt a nagy ház, telek, szőlő, építkeztünk...stb… dolgoztam látástól vakulásig...
Faluhelyen nem volt ez kiváltság, felesleges időpocsékolásnak vették a versírást... mikor
elváltunk a férjemmel elégettek minden papíromat … Nagyon fájt, de nem tudtam mit tenni.
Így semmi nem maradt meg az írásaimból. Aztán újra kezdtem írni a párom biztatására, így
2013- tol Blogban összegyűjtögettem az írásaim. 17- öl pedig megcsináltam a Facebook-on
a Csillag M. Gyöngyi Verseim oldalát.
Azóta már több helyen a verseim felkerültek címlapra, pályáztam különböző verses
fórumokon. Vannak nyertes pályázati verseim… Poet.hu és a Holnap Magazin oldalán is
elérhetőek az írásaim. De igazából nem érdekel a siker, csak írok.
- És mennyi fizetést adnak érte ?
- Fizetés? Ugyan már! Nem kapok fizetést érte!
- Hogy hogy? Nem fizetik ki a pályázati verseket sem?
- Ki fizetne !? Nem, nem! Nem fizetik!
- De gondolom szeretnél sikeres író lenni?
- Még nem gondolkodtam ezen!
- De hát mindenki azért csinál valamit, hogy sikereket érjen el, mi több abból éljen
amit szeret!
- Ez nem olyan egyszerű, hiába van sok írásod! Hogy sikeres legyél, a verseidet meg
kell jelentetned, papíralapú könyv vagy E könyv formájában! Egy átlag embernél sajnos,
kicsi a valószínűsége, hogy ennyi pénzt ( százezrek ) előre be tudjon fektetni. Kell
legalább 3 vagy 4 kiadott írásnak lennie, mire az az összeg amit befektetett
visszajöjjön. És akkor nem beszélve arról, hogy még nincs nyeresége rajta.
Amúgy az írok, munkahely mellett a marketing részével nem is igazán tudnak idő hiányában
foglalkozni. Hiszen hirdetni kell, saját magadat az írásaiddal értékesítened kell,
hogy valamit keressél rajta ... El kell tudni adni az írásaidat! Amúgy kevesen keresnek
ma már papíralapú könyveket is. Akinek nincs hozzá induló tőkéje, azok az írók pénz
nélkül csak süllyesztőbe kerülnek. Elég ritka aki megtalálja a számítását az írói
világban … Épp úgy van ez mint rég , ugye Petőfi, Arany , Kölcsei stb szinte éheztek
a nagy magyar íróink...
- De mégis, 3 munkahely, nem sok ? Ennyi munka mellett hogy tudsz mindennap írni?
- Ha van pár percem kihasználom. Buszon, metrón, villamoson stb… Vagy mikor több időm
van, esetleg egy szabadnapom szokott lenni!
- Értem ! Amúgy milyen embereket célzol meg? Kiknek írsz?
- Mindenkinek! Aki 18 évét betöltötte.
- És miket szoktál írni?
- Sokrétűek az írásaim! Versek, novellák, könyvek stb...
- De mégis mindennap nem unalmas, hogy választod ki miről írsz?
- Nem, nem unalmas! A magyar nyelv a legszebb nyelv az egész világon! Bármit
kifejezhetünk vele mindig más és más módon!
- Magadról szoktál írni?
- Nem, magamról nem írok!
- Sohase?
- Őszintén szólva, talán....de csak az érzéseimet írom le, ami épp kavarog bennem,
de egy egész más sztorival, történettel.
- És kik kíváncsiak rá?
- Akik elolvassák!
- És honnan tudod hogy elolvassák?
- Mert azért vissza jeleznek, ha tetszik nekik az épp adott írásom!
- És hogy mindennap írsz, mi hasznod származott eddig belőle?
- Nem, nincs semmi hasznom belőle!
- Pl. Arra gondolok, kicsit felkapottabb lettél, vagy többen érdeklődnek utánad?
- Szerintem nem, én ugyan úgy élek mint eddig, dolgozom, reggelente posztban kirakom
a verseimet.
-De akkor mi a francokért írsz? Megéri ennyit fáradni, ha még pénzt sem kapsz érte??
- Mert szeretek írni! S mert olvassák sokan akik szeretik az írásaimat! Az írónak öröm,
ha tetszik az embereknek, amit eléjük tálal! Ez olyan dolog, mint ha szakács lennél.
pl. Tetszetős edényben megtálalsz, de ha megkóstolja akkor tudatosul benne, hogy milyen
finom és ízlett e neki….Én a képekkel, eléjük tálalom a témát, és elolvasva a verset,
ízlelgethetik, kóstolgathatják soronként, versszakonként, a végére pedig teljes ízét
kiérzik, azt hogy mennyire tetszett nekik az adott vers. Ha csak pár embernek is tetszik
és örült, hogy olvashatta... nekem az is öröm.
- Értem! Most tudsz nekem ajánlani egy írásod?
- Igen! A jó, a rossz és a csúf ( Mese felnőtteknek ) tanulságos történet igazán, pont
aktuális erre a korra nézve is ...
- Elolvasom!
- Köszönöm megtisztelsz vele !
- Van már kiadott könyved?
- Igen van !
- Mi a címe és miről szól?
- Hazafele / A halál árnyékában ( 2 kisregény egyben. )
Az első regény tartalma röviden:
Egy engedetlen lányról szól, aki nem akart férjhez menni, ahhoz akit kiszemeltek neki
a szülei. Ezért elszökött egy másik országba, ahol sok baj éri...
A másik regény tartalma röviden:
Egy pszichopata gyilkosról szól és két lányról, akik barátnők. Üldözi őket a gyilkos ,
mindkettőjük élete veszélyben forog ...
- Kíváncsi lettem, én is vehetek egy példányt? Mennyi az ára?
- Igen, van belőlük még pár darab, az ára 2500 ft.
- Kérek egyet dedikálva.
- Tessék, sok szeretettel, de nem fogadhatom el a pénzt.
- Én ragaszkodom hozzá!
- Na jó, rendben, köszönöm szépen.
- Én köszönöm és a beszélgetést is!
- Nagyon szívesen, remélem így jobban megértik, hogy egy hobbi szeretete... lehet olykor
hivatássá válik, ha régóta csinálja az ember. De a sikerért nagy áldozatot kell hozni…
Az írók is emberek, csak kicsit talán érzékenyebb a lelkiviláguk, másképp gondolkodnak
ezért is különcnek tartják egyesek őket. Az írók az emberekért vannak, kiszolgálják őket
az írásaikkal! Azért hogy szórakoztassák az olvasóikat, folyamatosan el kell hogy lássák
őket. Az pedig ha vissza jelzik, hogy tetszett amit olvastak, az önigazolás arra, hogy
itt már megérte leülni és írni minden egyes nap. Jó szórakozást a könyvhöz!
- Köszönöm az olvasóid nevében is, sok szerencsét és még sok sok ihletet kívánok én is!
Remélem a következő interjúnál már jó eredményekről számolhatunk be az embereknek, akik
szeretik az írásaidat olvasni.
- Nagyon szépen köszönöm !
- Örömmel jöttem!
Budapest. 2022. 04. 08.
Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva !
