Ó uram csak megpihennék nálad...

Ó uram, csak megpihennék nálad,

Vessél nekem, a felhők fölé ágyat.

Ez a gyötrő világ nem ad már békét,

Látom ember sorsát s a világ végét.

Lelkem kínja, mi szívemben hasít,

Amit látok itt a földön, nagyon vakít.

Nem tudok én már itt élni, soha többé,

Lelkem sajog, s szívemet össze törné.

Hozz békét erre a keserű kis világra,

Ne legyen éhínség s ne legyen árva.

Szereteted szórd el mint búza magot,

Hogy majd sok kelljen ahova te rakod.

Ha már a szó nem száll bele a szívekbe,

Vessük el mint magot, a fájó lelkekbe.

Ne múljon el az élet, szeretet nélkül,

Tán a világ szeretettel, egyszer kibékül.

Imádságba foglalom minden kérésem,

Mert én tudom mi az én nagy vétkem.

De nem magamért mondom el az imát,

A világnak hozd el ide istenek irgalmát.

Budapest . 2021. 12. 28.

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva !