Bíztam

Tudtam, nem szabad bíznom,

én mégis megbíztam.

Tudtam mire megy ki a játék,

de hinni próbáltam.

Tudtam hogy csak kihasznált,

de nem így gondoltam.

Tudom én most, csak kinevet,

de így is, én sajnáltam.

Majd megtudja ő mit veszített,

azt már hiába bánhatja.

Könnyen felejthet, nem engem,

lassan majd felfogja.

Elillan az élet, miközben néha,

olykor szerelmes voltam.

De őszinte érzéseket, férfitól még,

igazit nem kaptam.

Rengeteg férfi van, aki már,

szeretni sem képes.

Mert a testiségen túl már,

gondolkodás is véges.

Hát rajta, most már azt tesz, mit

akar belefáradtam.

Nem fogom én kínozni lelkem,

hogy változtassam.

Világ mindenkié, hisz elég nagy,

lehet eszébe juthattam.

Köszönöm már elég abból, mit nem,

szívből kaphattam.

Tudtam ez lesz, csak menj már,

többé ne fordulj hátra.

Majd így tesz veled egy másik,

ott sírj hol senki se látja.

Budapest. 2021. 11. 22.

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva !