Gúzsba kötve...

Miért érzem magam gúzsba kötve?

Úgy érzem, mint aki meg van törve!

Persze mondod te, nagyon szeretsz,

Miközben megfojtasz, és eltemetsz!

Azt mondod rajongsz értem, de érzem,

Hogy kiszívod az összes erőm, s féltem,

Úgy féltem lelkemet, ezt nem teheted,

Fájó nekem, az embert ahogy kezeled!

Megfojtasz és elásol élve! Te szeretsz?

Minden hova s mint az árnyék, követsz.

Féltékeny vagy arra ki egykori barátom,

Magányos lettem melletted, ó belátom.

Nem beszélhetek senkivel, nem is élek,

Elhagytak a barátok, ez miattad, s félek.

Zsarolsz azzal, hogy te annyira szeretsz,

Én meg nem mutatom ki neked, kellesz!

Hát már én sem tudom, mit is higgyek,

Szememből elerednek már a könnyek.

Nem tudtam soha azt, hogy ez mit jelent,

Fájdalmasan szeretni, szinte egy idegent.

Ha ezt tudtam volna, hogy milyen leszel,

Soha az életben te engem, el nem veszel.

Ennyire gúzsba kötve, már élni sem lehet,

Megfojtod a lelkem, ez a nagy szereteted?

Én nem tehetek semmit, mert az nem jó,

Csak te tudhatod, nekem mi kell s mi jó?

Hagyj már élni engemet! Így szeretsz te?

Ez nem szerelem! Ó birtokolni akarsz te!

Lehullik szememről, a rózsaszínű fátyol,

Most már tudom, az érzéseimmel játszol!

Már telíthetsz millió virággal reggel, este,

Kibújtam a gúzsból, s elindulok messze!

Elmegyek, menekülök előled, élni akarok,

Hiába könyörögnél, én itt nem maradok!

Bár mit tettem, neked semmi nem elég,

Ennyi elég s gúzsból, veled a nő csak kiég!

Birtokolni és irányítani akartad életem,

Most már tudd, csak hogy nem velem!

Féltem, de felnyílott a szemem, tudom,

Felöltöztem most, elhagylak e hajnalon.

Mikor gúzsba kötik a nő testét s lelkét,

Az olyan mintha elevenen eltemetnék.

Elhervad ő mint egy levágott virágszál,

Nem a szerelemre, a testére vigyáztál.

Nem lehettek, saját gondolatai és céljai,

Nem ragyoghatott, nem lehettek vágyai.

Ha aludt melletted, álmodni se lehetett,

Baj volt ha nevetett, s mással csevegett.

Hát ennyi volt, nem haragszom, de vége,

Ledobtam a béklyót is, most már örökre.

Elhagylak, elmegyek tőled a világ végére,

Hogy rátaláljak újra a saját lelki békémre.

Budapest. 2021. 07. 19.

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva !