Csak egy dal…
Csak egy dal…
Csak egy kedves kis dal volt,
Dal mi nekünk, rólunk szólt.
Míg a boldogságunk tartott,
Dalunk másképp hangzott!
Az élet adta rája a szöveget,
Szívünk adta alá az ütemet.
Neked csak egy dalt jelentett,
Nekem pedig szép szerelmet!
Elhagytál a dalunk átíródott,
Dal szövege is megváltozott.
Ritmusa és üteme más lett,
Régebben szépen csengett!
Most sír a dal és a szívem,
Nem sejtettem, nem hittem.
Oh vérző szívvel éneklem,
Jobb az érzést eltemetnem!
Egy dalt jelentett csak neked,
Az én fájó szívemben lüktet!
Egyre csak hallom belülről,
Hogy sír a dal a lelkemből!
Egyedül dalolom bús dalom,
Többé nem számít hajnalom.
Nem ölel két karod éjjelente,
Érzésem a szívem eltemette!
Többé nem várlak már téged,
Nem voltam én elég jó néked!
Elengedlek hát menjél tovább,
Csak e lépésedet el ne hibázd!
Csak egy dal maradt énnekem,
Halkan még dúdolva lélegzem.
Emléked a szívemben legbelül,
De búcsút int, úgy fáj veszettül!
Csak egy dal, mi már nem lüktet,
Nincs szerelem, mi élteti a tüzet!
Elkóborol fájó lelkem is messze,
Tán jön majd egyszer ki szeresse!
Budapest. 2020. 02. 28.
Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva!
Köszönöm az idődet ha olvastad a versemet!
