Kopp kopp ...
Kopp kopp ...
Látom a szomorú világod,
De szemeidben a jóságot.
Ha most én kicsit benyitok,
Vajon vendégnek számítok?
Be engedsz e a jó szívedbe?
Bár lehet szét kapsz ízekre...
Pedig én akkor is kedvellek,
Mert kedves vagy szívemnek!
Hát ne zárj magadra ajtókat...
Tudom hogy neked kockázat!
De ha már senkiben nem bízol,
Az nem épít hidd el, az rombol!
Ezért engedd be a szívedbe azt,
Ki téged kedves embernek tart!
Ne félj mindig, bízzál, érdemes...
Mert ki téged kedvel, az keres...
Budapest. 2022. 04. 19.
Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva !