Akarom !
Akarom !
Akarom, a szemed szépnek lásson,
Ne legeltesd már, soha senki máson.
Minden vágyam, hogy engem szeress,
Mert igazán most, csak nekem kellesz.
Lelked az érzékeny lelkemet megérintve,
Mint levélhez a harmatnak kicsi cseppje,
Melyben, nap csillogása lesz a szivárvány,
Szívemben ég és nem marad lelkem árván.
Egyetlen ki nem mondott szó, hangtalan,
Mit csak szív érezhet s lélek, mi arctalan.
Amit hazudni, sem mimmelni nem lehet,
Mert az őszinte, igaz szív ilyet nem tehet.
Akarom! Szívből adni, szebbet nem lehet,
Mikor valósággá válik az álom, a képzelet.
Szerelmesen összebújva a vágyaink felé,
S el gondolod, hogy te jó ég, mi bújt belé!
Semmi csak a szívedre hallgatsz olykor,
Hogyha még az eszed néha mást gondol.
Az élet bizony nem olyan egyszerű, tudod,
Történhet bármi, de megbánni nem fogod.
Akarom, hogy még egy pillanatra eljöjjön,
Hogy a szíve és lelke újra belém költözzön.
Mert nincs szebb a világon mint szeretni,
S nincs rosszabb, mint mikor azt elveszti.
Élet és halál, az élet mikor mit produkál,
De a boldogság megjár s neked is dukál.
Mert kell az embernek, a csöpp szeretet,
Ami rendben tartja szívedet és a lelkedet.
Budapest. 2021. 03.25.
Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva!