Mindenem lettél...

Úgy jöttél, mint egy tornádó,

Sose hittem, szívem lakható!

De belaktad s boldoggá tetted,

Csodás az élet, édes melletted.

Mindenem lettél s rád vágytam,

Érted az egész világot bejártam.

Rólad szól az élet, a végzetem,

Nélküled én már nem létezem!

Szemeidben látom, te is így érzed,

Örökre veled maradok ha ezt kéred.

Csak jöjj és szeress nem kell félned,

Ezután megteszek én mindent érted!

Nappal legeltetem csak szemeim rajtad,

Éjjel paplan alatt szeretlek csak akarjad.

Mindenem lettél, el nem engedlek soha,

Már rabjául ejtett a szép arcod mosolya!

Szemedben csillogás, tudom rólam szól,

Megleltelek téged, de érzem így van jól!

A távolság édes nem lehet soha akadály,

Mert szívem a szívednek, hű lakosztály!

Mindenem lettél ebben a zord világban,

Társra találhattunk egészen egymásban!

Nem ígérek semmit hiszen furcsa az élet,

Bármit hoz is, neked adom én a hűséget!

Fogd a kezem édes ne engedd el soha,

Jöjjön bármi, lehet az élet is mostoha!

Tudom tudom sokat sírtál s szenvedtél,

De tudd szeretlek és a mindenem lettél!

Budapest. 2020. 05. 04.

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva!

Köszönöm az idődet amit a versemre szántál!