A pillanat
A pillanat
Konok és makrancos ember vagyok,
Nem kérek a világtól, én csak adok!
Nem kérek mást, csak egy pillanatot,
Mi nekem, szívemben, örömet adott!
Csak egy mosolyt mást nem kérek én,
Szeretetemért bárhol a világ peremén!
Mert önzetlen szeretni soha nem vétek,
Világban is, bármely országában éltek!
Mert itt, most fontos a nagy világban,
Mikor mennyi bánat és fájdalom van!
Összefogni, összehozni azt a sok embert,
Hogy megtaláljuk a vírusra az ellenszert!
Most van szükség arra, hogy szeressél,
Hogy vidáman, egészségesen nevessél!
Ne teperjen le a félelmetes Koronavírus,
Ne legyen életünk egy bazi nagycirkusz!
Nehéz most Neked, karantén sem könnyű,
De jobb lesz mint a halál, mert az szörnyű!
De semmi pánik, van mindig egy pillanat,
Mi boldogságod vissza adja egy perc alatt!
Ne tégy mást csak szépre gondolj és jóra,
Menj gondolatban, vagy álmodban a tóra!
Sétálj a partján, vagy légy szabad madár,
Lásd meg, érezd a pillanatot mi körbejár!
Gondolatod bármerre is vigyen utadon,
Testednek lelkednek ez mindig jutalom!
Hát ma, az embereknek nehéz idők járnak
De le győzzük, mutassuk meg a világnak!
Történjen bármi rossz mindig arra gondolj,
Rossz után lesz majd jobb, és ne pánikolj!
Gondolkodj mert most jött el az a pillanat,
Hogy magadon a világválság mit változtat!
Most vagy soha, de még nem késő így se,
Töröld a múltat és bármi lesz nézz az égre!
Lehetőséget és esélyt kaptál egy új világban,
Ragadd meg a pillanatot, és arass a mában!
Mert szeretni nem vétek.
Hanem ez, maga az élet!
Mindig mosolyogj bátran,
Higgyél ebben a világban!
Budapest. 2020. 03. 18.
Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva!
Köszönöm az idődet ha olvastad a versemet!
Oszd meg, ha Neked is tetszett! Köszönöm!