Sokszor gondoltam rá

Sokszor gondoltam rá hogy már feladom,

Úgy érzem isten se figyel rám és fájlalom,

Sokszor kellett s kell még irányt váltanom,

Néha eltértem utamról sok volt a kudarcom.

Mindennek ellenére visszatértem utamra,

Tovább mentem és felkészültem a harcra,

Megtanultam mely hidakon kell átmennem,

Mely hidakat kell magam mögött felégetnem.

 Sokszor gondoltam rá miért ver az isten,

Rossz élet hamar rájöttem olyan nincsen.

Tudtam nem élhetem másképp az életem.

Sorsnak más célja van, leckéiből okultam.

Sokszor gondoltam rá meddig mehet így,

Az élet sok mindenre képes de megtanít.

Néha van hogy elgyengülök és feladnám,

Lelkem nem hagy, meg győz lassacskán.

Sokszor gondoltam rá ha ő nem is lenne,

Életem nagyon magányos, szomorú lenne,

Lelkem nem hagy el engem, bízik bennem,

Ha már senki, de ő velem van nem ellenem.

Rossz döntés amit egykoron meghoztam,

De tanultam belőle és lassan de felfogtam,

Próbálok úgy élni lelkemnek sose fájjon,

Neki mindent megadnék ezen a világon!

Budapest. 2019. szeptember.22.

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva!

Köszönöm az idődet ha olvastad a versem!