Kínzó szerelem...
Kínzó szerelem !
Ohh uram mit vétettem ,
Hova tettem a szemem?
Bántott szóval és tettleg,
Épp nem vert agyon még!
Szerettem , de rettegtem,
Ha lesz haragja ellenem!
Kívántam és gyűlöltem,
Magam érte büntettem!
Fájt a szívem és a lelkem,
Bántott is minden képen!
Mégis akartam érintsen,
Mikor tudtam fáj nekem!
Gyötrelem volt az életem,
Úgy éreztem ő végzetem,
Mégis fájt mikor elhagyott,
Irt levelet is mit itt hagyott!
Leírta benne, bocsássak meg,
Tudja mennyire bántott meg,
Inkább elmegy majd vezekelni,
Idővel talán megbocsájtok neki!
Az idő telt , nem jött többé soha,
A bánat őt is végleg felmorzsolta,
Szeretett a maga módján, de bántott,
Mert szeretteinkkel vívjuk a harcot!
Pedig ha elmondta volna, akkor még,
Talán meg bocsájtottam volna rég !
Így most vissza gondolva, tudatlanul,
Jobb is ez, hogy nem másként alakult!
Budapest . Augusztus 14 .
Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva !
Köszönöm az idődet és ha megosztod!