Úgy szerettem ...

Most nagyon kínoz egy érzés,

Nem volt ez tőlem okos lépés!

Szerettem és mégis elengedtem,

Bár nem tudom hogy is tehettem!

Mondogatom magamban, jó vagy,

Könnyebb se lenne, ha itt marad!

Nem tudok mit tenni, mást szeret,

Amit érzett, szeme el nem rejthet!

Itt vagyok, szenvedek én nélküled,

Régen nem hallottam már felőled.

Szerelmes fájó szívem nem csitul,

Emléked szerelmem sohase fakul!

Csak emlékeinkből élek ma már,

Remélek még, szívem visszavár!

Úgy szerettem mégis elengedtem,

Te boldog vagy és én szenvedtem!

Biztos volt ezernyi hibám, tudom,

Te elhagytál sohase lesz nyugtom!

Ordít, sír a lelkem csak egyre már,

Nem néz rám a szerelmes szempár!

Nem ölelhetlek többé, mást ölelsz,

Más férfi szerelmét, csókját ízlelsz!

Miért engedtelek el, most bánkódom,

Hiába minden, csak rólad álmodom!

Gyötör a tudat, mással vagy boldog,

Lelkem is egyre fájdalmasan zokog!

Soha többé boldogságom nem lelem,

Elment tőlem, pedig úgy szerettem…

Budapest. 2019. 10.23.

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva!

Köszönöm az idődet ha olvastad a versemet!