Meglátni és megszeretni , egy pillanat volt ,

De megtartani a halálunkig és kitartottunk !

Szeretetben élni , és nem vétkezni , tudtunk ,

Bájaknak , ördögnek lelkünk el nem adtuk !


Végig kisért a szerelem az utolsó útjainkon,

Együtt menni a kapuhoz , a végső fájdalom !

De együtt voltunk , eggyé lettünk az életben ,

Mint égen a csillagok szeretetben és végtelen !


Hol van az a nyár mikor első csókod kaptam ?

Nagyon régen messze már , de azóta is érzem !

Régen volt az első ölelésed , de a szívemben ,

Őrzöm még ! Te is ugye emlékszel édesem ?


Az élet nehéz , de nekünk elment oly édesen !

Kezünk nem engedtük el sohasem az életben !

Fáj ma már hogy búcsúznunk kell de idejében ,

Érzem menni kell , és eltünök a végtelenben !


Gondolj majd néha rám , édes egyetlenem !

Te voltál nekem az életemben a mindenem !

Készülök a hosszú útra , de nem egyedül ,

Akit imádtam mindhalálig életemben , itt ül !


Nézd ! Milyen csendes a víztükre , mennem kell ,

Ne bánkodj majd miattam , csendben engedj el ,

Boldogok voltunk mindhalálig édes , együtt voltunk ,

Kezed a kezemben pihenve , legyen utolsó csókunk !


Búcsúzzunk el egymástól , egyetlenem halkan ,

Ne nézz hátra , ha elmentem és eltünök ködben !

Ne sirassál engemet , ha nem találsz sehol sem !

Én ott vagyok , ott leszek legbelül a szívedben!


Ha majd egyszer eljön érted is ami engem elvitt ,

Életünkben a boldogságból hozz veled egy kicsit !

Várni foglak , örökké szeretlek még odaát is édes !

Mindhalálig szeretem ezt az öreg fejedet oh én is !


Budapest . 2019 . Július . 17 .


Saját szerzemény . Minden jog fentartva !

Köszönöm az idődet ha olvasod a versem :) osztható eredeti állapotában !