Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Lélekdonor

Csillag M. Gyöngyi versei

Anya

2019. december 15. - Csillag M . Gyöngyi

anyajoookep.jpg

Anya

A magányomban búsan dúdolgatok,

Régi dalok s előjött furcsa akkordok.

Nehéz a szívem és könnyebb legyen,

Meg kell a világban találnom helyem.

 

Megöregedtem, a gyerekek kirepültek,

Már nincs itt e földön akihez beszéljek!

Valah szilaj erő, tettvággyal teli voltam,

Ma már az időm lejárt, megroggyantam.

 

Mondd istenem, miért éltetsz még engem,

Nekem már mi célom, feladatom legyen?

Ez az élet öregen és gyengén és betegen,

Mondd isten, miért kell még vezekelnem?

 

Ledolgoztam egész életemet becsülettel,

Gyerekeinket felneveltem tisztességgel!

Mondd el, mit szeretnél még tőlem isten?

Beteg vagyok, öreg és már erőm sincsen!

 

Egyedül maradtam, ajtóm se nyitja senki,

Nem szeretnék sokáig itt a világban lenni.

Minket öregeket kirekesztettek, lenéznek,

Útban vagy öreg, ingyenélőnek neveznek!

 

Egyszer csak megszólal halkan egy hang,

Te öreg, igen de életet adtál, jó anya vagy.

Élvezd életed, amit ledolgoztál megilleted,

Örülj a pillanatoknak, ne hordjál bélyeget.

 

Ti öregek tettétek szépnek, jónak az életet,

Gyerekeitek, és mit tettek volna nélkületek?

Van mikor elfelejtik és hálátlan a gyermek,

De sose búsulj, majd ők is öregek lesznek!

 

A saját karmája elől senki nem menekülhet,

Ebben nincsen senkinek sem kis könyörület.

Aki az öregeket nem tiszteli és magára hagyja,

Azt a karmájától előbb nem utóbb vissza kapja!

 

Szólt az úr és lágyan megsimogatta az ősz haját,

Majd ölébe tette a nő fejét és örök álmot adott át.

Eljött az idő, indult végre, ahogy élt magányosan,

Istennek ölében aludt el örökre, nagyon boldogan!

 

Egy nappal később, gyerekei elindultak anyjukhoz,

Fájdalmas zokogás s bánat, anyjuk felment az úrhoz!

Zokogtak, mert nem búcsúztak el a bánat járta át őket,

Nem mondhatták el bocsásson meg, nem látják többet!

 

Nem mutathatják már azt se, hogy mennyire szerették,

Nem volt más csak bánatuk mióta anyjukat eltemették.

Hiába minden szeretni csak az életben lehet a szülőt,

Míg élnek, dolgoznak amíg segít nem nélkülözhetők!

 

Ha már öreg lesz és beteg, ne lássák hogyan szenved,

Inkább kerülik szegényt, nem látogatják, nem mennek.

Legyen e versem tanúság mindenkinek, kell a szeretet,

Pár pillanat öröm, de attól még ugyan úgy szenvednek!

 

Neked így már nem maradt más utána mint egy üres szék,

Többé ha akarnád, akkor sem láthatod arcán a szenvedést!

Ne sajnáld attól az idődet aki felnevelt és taníttatott téged,

Ha tiszteled ezeket a szülődben, megőrzöd emberi értéked!

 

/ Ha Te nem tiszteled a szüleidet ,

akkor hogy várod el a gyerekedtől,

hogy tiszteljenek téged ?! /

 

Budapest. 2019. 12. 13.

 

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva!

Köszönöm az idődet ha olvastad a versemet!

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagmgyongyiversei.blog.hu/api/trackback/id/tr5415351668

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.