Eltévedt szerelem
Eltévedt szerelem
Mikor van valaki ki meghódítja szíved,
De ő neki más kell mégis mást szeret.
Mikor szembesülsz és kiderül a titok,
Megtartod ezután magadnak a titkod.
Az idő halad, de őt még sem feleded,
Fáj a múlt és tudod el kell engedned.
És hiába akarod de nem sikerül látod,
Néha álmodsz, mi elfedi a valóságot.
Gyötrelmes éjszakák , futó kapcsolatok,
Őt akkor sem feleded a lelkedbe ivódott.
Egynap megtudod , ő is így járt a nővel,
Sors keze lecsap, s te jársz emelt fővel.
Te már tudod hogy milyen mást szeretni,
Mikor a szerelmed nem akar észre venni.
Csapta a szelet rendesen , miközben élt,
Csapodár volt, küzdött más szerelméért.
Ha nem tévedt volna el az a szerelmetek,
Miként tudod , rég egymással élhetnétek.
Te őt, ő pedig másba volt szerelmetes,
Szomorú , mert az élet nem volt kegyes.
Oly nehéz az élet, néha nem igazságos,
Pár eltévedt szerelem, már mulatságos.
A szívek törnek, lelkek sírnak kóborolva,
Keresik a boldogságot , néha robotolva!
Budapest. 2020. 10. 22.
Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva!
Köszönöm a versemre szánt időt !