Két sebzett lélek...

Két lélek akit isten egymás felé sodort,

Érző szívvel egyengetik egymás életét.

Minden egyes napnak vannak értékei,

Kik az életüket megtanulták értékelni!

Erősítik egymást és motiválják félőn,

Aggódnak a másik életén ,kis jövőjén.

Biztatva egymást hogy ne adják fel soha,

Hiába nem jó az élet, nehéz és mostoha!

Együtt, egymás mellett fogják az úton,

Egymás kezét, nincs kérdés, éreznek ,

Biztatást mit egymásnak szeretettel adott,

Olykor fel szárítja, másik könny cseppjét.

Tudva hogy nehéz az életük , sorsuk,

De soha egymást el nem hagyva élik,

Hiszen minden napnak van némi érdeme,

Ha más nem is bennük van a lelki béke!

Két sebzett lélek jár nem egy úton,

Csak egymás mellett, kéz a kézben,

Oly tiszta szívű önzetlen szeretetben ,

Csak az érezhet akinek többje sincsen.

Tisztelik a másikban azt az embert,

Aki belül lakozik abban a szívben ,

Ennyi rossz után embernek maradni,

A szeretet ami képes erőt , hitet adni!

Talán írnom sem kell a sors akarta így ,

A szeretet ott van ahol már kevés a hit.

Minden egyes nap a fájdalmát átérezni ,

Milyen nehéz a beteg embernek létezni!

De lépegetünk egymás mellett a fényben,

Segítjük egymást szeretettel a létezésben,

Minden napra akad kis lelki elemozsia,

Nincs mit egymásnak fel hántorgatnia !

Hosszú évek össze mosódnak egy a cél ,

Élni hagyni a másikat és segíteni ha kér,

Szeretni és engedni szabadon szeressen,

Mikor bajban van az ember ott lehessen!

Oly szép érzés mint a testvéri szeretet ,

Bajban ott lenni és a kezét fogni meg,

Nem okoskodva , gyalázón , érzéssel,

Utat mutatva szeretetben és jó szívvel!

Budapest . 2019. Augusztus . 16 .

Saját szerzemény , szerzői jogok fenntartva!